Orosz és ukrán források párhuzamosan arról számoltak be, hogy éjszaka megszakadt az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű áramellátása. Ennek hátterében egy fontos távvezeték meghibásodása áll a felek szerint, Ukrajna állítja, orosz lövedék találhatta el.
Észak-Korea azzal vádolta meg déli szomszédját és az Egyesült Államokat, hogy közös hadgyakorlataikkal fokozzák a nukleáris feszültséget. A Kim Dzsong Un vezette ország az elmúlt hónapokban gőzerővel teszteli fegyverarzenálját, eközben a hírek szerint egyre több disszidálás történik Észak-Koreából.
António Guterres, az ENSZ főtitkára arról nyilatkozott, hogy nem tartja lehetségesnek Ukrajna és Oroszország békekötését, mert mindkét fél meg van győződve arról, hogy nyerni fog - számolt be a Reuters a spanyol El Pais alapján.
A napokban várható az, hogy az Európai Bizottság hivatalosan is javaslatot tesz a 11. uniós oroszellenes szankciós csomagra – írta pénteken reggel a Politico négy diplomata forrásra hivatkozva. Feltehetően ezzel függ össze az, hogy mivel a csomagba nukleáris témájú szankció is belekerülhet, ismét éles elutasítást fogalmazott meg pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a magyar vétót is belengette. Kijelentése szerint „Amennyiben javaslat születik a nukleáris ipar szankcionálására, azt mi Magyarország-ellenes javaslatnak fogjuk tekinteni és meg fogjuk vétózni".
A Reuters arról ír cikkében a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolójára hivatkozva, hogy a rekordmagas vízállású Dnyeper túlcsordulhat, és károsíthatja a zaporizzsjai atomerőmű egyes részeit.
„Gazdasági együttműködésünk egyik zászlóshajó projektje a nukleáris együttműködés, így már zajlik egy átfogó magyar-üzbég nukleáris fejlesztési program, aminek keretében az újonnan épülő üzbég atomerőműben jó eséllyel magyar hűtéstechnikai rendszer kerül majd beépítésre” – jelezte az üzbég fővárosban tárgyaló Szijjártó Péter a Facebook-oldalán.
„Egész egyszerűen felháborító és elfogadhatatlan” az, hogy a német kormány két zöld minisztere „ki tudja milyen politikai, vagy ideológiai okból blokkolja” a Paks II. vezérlőrendszereihez egy exportengedély kiadását a német Siemens Energy részére – fakadt ki a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A német kormányzati magatartás a jelek szerint egyelőre blokkolja, hogy a Roszatom a német-francia konzorciummal leszerződve teljesíteni tudja a vezérlőrendszer megépítését. A miniszter kijelentése néhány órával azután érkezett, hogy Orbán Viktor kormányfő a közrádióban leszögezte: semmilyen nukleáris szankcióhoz nem járul hozzá a magyar kormány az Oroszországgal kapcsolatos fellépés során, ami akadályozná például a Paks II. megvalósulását.
Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat hétfőn azzal vádolta Oroszországot, hogy iráni drónt röptetett a Mikolajiv megyei Pivdennij (Déli) atomerőmű felett. Az ukrán vállalat úgy fogalmazott: ez a nukleáris és sugárbiztonság elfogadhatatlan megsértése.
A Reuters értesülései szerint az ukrán Enerhoatom atomenergetikai vállalat kénytelen volt egymás után vészleállásokat elrendelni a még működő ukrán atomerőművekben, a szerdai orosz bombázást követően.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hivatalos közleménye szerint nem merültek föl sürgető nukleáris biztonsági vagy védelmi aggályok a zaporizzsjai atomerőműben a hétvégi bombázások után – írja a CNN.
Miután a legutóbbi EU-csúcson nyitva hagyták az ajtót az állam- és kormányfők az újabb oroszellenes szankciós csomag előtt és a lengyelek egy amerikai, illetve egy dél-koreai hátterű atomerőmű építésbe foghatnak, most a balti tagállamokkal együtt előálltak a kilencedik oroszellenes szankciós csomaggal, benne a nukleáris energia területén az együttműködés megtiltásával – tudta meg a birtokába jutott anyag alapján a Szabad Európa.
Mind a három, még működő németországi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják 2023 tavaszáig - döntött hétfőn Olaf Scholz kancellár.
Rafael Grossi kijelentette, hogy Ukrajna és Oroszország érdekelt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség javaslatában, hogy az oroszok kezén lévő zaporizzsjai atomerőmű körül védelmi övezetet hozzanak létre. A NAÜ vezetője ezért tárgyalásokat folytat a részletekről a háborúban álló felek között - írta meg a Reuters.
Ukrajna biztonsági okokból megvizsgálja az oroszok által megszállt Zaporizzsjai atomerőmű leállításának lehetőségeit, ugyanis egyre inkább aggódik a tartalék generátorokhoz használt dízelüzemanyag-tartalékok elapadása miatt - írta meg a Reuters.
Egy amerikai szóvivő szerint az oroszok által lefoglalt zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzött leállítása lenne a legbiztonságosabb megoldás. Európa legnagyobb atomerőműve környékén augusztus óta folyamatos rakétatalálatokról számolnak be a hírforrások, vannak, akik szerint csupán egy lépésre vagyunk a nukleáris katasztrófától - írta meg a Bloomberg.
A CNN értesülései szerint Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, hogy egy nemzetközi szakértői csoport készül az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű meglátogatására, miután telefonon egyeztetett a nukleáris felügyelet vezetőjével.
Az ENSZ nukleáris ügynökségének vezetője szerint az Oroszország által az ukrajnai invázió során elfoglalt hatalmas atomerőmű "teljesen irányíthatatlanná vált".
Az Ukrajnában jelenleg működő nukleáris létesítmények mindegyike több mint 300 km-re van, közülük a legnagyobb Zaporizzsjai Atomerőmű több mint 900 km-re fekszik a magyar határtól, így „a nagy távolság miatt egy esetleg bekövetkező veszélyhelyzet esetén sem várható olyan esemény, amely lakosságvédelmi intézkedéseket indokolna Magyarország területén” – hangsúlyozza csütörtöki összefoglalójában az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Azt is külön hangsúlyozzák, hogy „az ukrán nukleáris hatóság tájékoztatása szerint az országban található négy atomerőmű 15 blokkja közül 8 működik, a sugárzási szint az összes atomerőmű körül normális”.
Költségvetési és biztonsági okok miatt összességében nem éri meg annak a három atomerőműnek az élettartam-meghosszabbítása, amely még üzemel Németországban – mondta ki mai közös közleményében a német gazdasági és környezetvédelmi tárca.
Az Országos Atomenergia Hivatal előző vezetője, Fichtinger Gyula április végi lemondását követően öt hónapig nem állt főigazgató a hivatal élén, szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök Kádár Andreát nevezte ki az OAH élére kilenc évre, akinek az irányítása alatt januártól a kormánytól függetlenné válna a hivatal. Az új vezető a Portfolio-nak adta az első, exkluzív interjút, amelyben elmondta: a jelenleginél hatékonyabban működő nukleáris biztonsági hatóságot hozna létre, amely a feladatok növekedésével párhuzamosan nagyobb létszámmal működne, és ahol a fizetéseket a versenyszférához közelítenék a jogviszony átalakítása mellett. Az interjúban szóba került a Paks II. projekt helyszínének földrengésbiztonsági kérdése, a létesítési engedélykérelmével kapcsolatban az utolsó pillanatban elrendelt hiánypótlás, illetve az engedélyeztetés esetleges felgyorsítása is. Utóbbival kapcsolatban Kádár Andrea leszögezte: „a nukleáris biztonság mindenek felett álló szempont”, és emlékeztetett rá, hogy ez nem az első hiánypótlás volt, a törvény pedig többször is lehetőséget biztosít ilyen elrendelésére. Arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mikorra állhat termelésbe a Paks II. projekt, azt viszont megjegyezte, hogy a törvény alapján van még idő átgondolnia az illetékeseknek, hogy a Paks I. üzemidő hosszabbításával mi legyen.
Friss híreink a háborúról szombaton.
Vert helyzetből mentett nagyot az elnöki tábor.
Fontos mérföldkőhöz érkezett.
Legutóbb egy Leopard harckocsikat javító üzemre mértek csapást.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklsitben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
